GONDOLATOK
Szép ez a hajnal.
A temető csendjét halálsikoly
tölti meg.
Szegény,vagy gazdag,
nincs rá hatalom,
koporsó ringatja testemet.
Hangok és tárgyak.
Ettől az élettől már nem
kapok feleletet.
Megváltó Sorsom,
halálom után,kérem
hagyjon üzenetet.
Kísértő vágyak.
Álmaim mélyén a sötétség
mindig hívogat.
Szerető hitvesem,
buja mosollyal,újra élvezi
kínjaimat.
Nem kell a bánat,ne sírj,ha várnak,
szívedben emlékek táncolnak.
Szédült fájdalom,késem hegyén
vérben zenél a hajnali harmat.
Sötét ébredés.
Falnak dőlve nyugszik az álom
durva ruhája.
Izzó gondolat,
mely félénken menekül messze,
méla magányba.
Bűnös árnyak.
A tegnapok fényeit
a ma sötétje váltja.
Arctalan érzés,
szemében a Gonosz világát
borzongva látja.
Ne kérd a lelked.
A félelem pókhálóján
bátor lett hirtelen.
Hidd el,ma már a
karmok nyoma talán
elnémult testemen.
Ne várd a kérdést.
nincs fegyver,csak akarat,mely
erősebb a magánynál.
Értsd meg a választ.
Mert a lélek békéje
drágább minden aranynál.
Gyenge az Ember.
Ki oltárt emel,hogy megfogja azt,
Akit nem lehet.
Áldozatnak születtünk a Földre,
a Sorsod nem tudhatod,de talán
úrrá lehetsz fölötte…
…..egy időre….