ELMÚLÁS

Hideg van, nem megyek

fázom így nélküled.

Ne küldj el, jó leszek,

hidd el én szeretlek.

Ülök az ágyadon,

készül a csomagom,

kidobsz és elengedsz,

elveszek nélküled.

Utolsó éjszaka ölelj úgy,

mint még soha,

holnap már nem vagyok,

sok emléket itt hagyok.

Sírok közt ballagok,

sírok és hallgatok,

sírnak az angyalok

köszönöm jól vagyok.

Szüleim nincsenek,

temetőben fekszenek,

senki nem válaszol,

anyukám, hiányzol.

Elhagytál, elmentél,

engem nem kérdeztél,

ami megillet most hozom,

csak egy virág a sírodon.

Segíts ó Istenem,

mutasd meg most nekem,

egyedül oly nehéz,

hol egy engem óvó kéz…?

A munkahely megfizet,

szeretnek, becsülnek,

de eljött egy ócska nap,

megalázva kidobtak.

Senkim és semmim sincs,

a becsület múló kincs,

loptál és tolvaj vagy,

s alszol egy híd alatt.

Eljön a karácsony,

sok mosoly az arcokon

és meg sem ismer,

 úgy megy el melletted

mással kéz a kézben

az egykori kedvesed.

Szegény csavargónak néz,

s egy érmét nyom kezedbe

és mikor felismer,

csak néz rád

szomorúan, megdöbbenve.

Elég lehangoló gondolat,

amellyel egy napon szembesülsz,

hogy akkor leszel meleg takaró alatt,

mikor betegség miatt a kórházba kerülsz.

Elmúlik minden jó,

s marad a nyugtató,

gyógyszerek, kezelés,

fiatalon öregedés.

Ülök az ágyamon,

egy kórházi osztályon,

mázsás súly a vállamon,

s már a nevemet sem tudom.

Vár rám egy új csoda,

az öregek otthona,

az életem értelmét

 nem nekem tervezték.

A sírodból nézz fel rám

ó, édes anyukám,

mivé lett gyermeked,

az emléked eltemet.

Elmúlik minden perc

és többet nem tehetsz,

minthogy keményen megpróbálod

szépen élni a világod.

A boldogság jár neked,

de ha eldobod és megveted

nem lesz egy jó barát

ki meghallgat s megbocsát.

A sírok közt lépkedek,

kedvesem ég veled,

elmúlt az életem,

elmúlik mindenem.

Könnyeim potyognak,

a földre hullanak,

elrontott életem

elmúlt, s ez fáj nekem.

Ásom a síromat,

a sírás fojtogat,

ha majd én nem leszek,

rám soha ne emlékezzetek.

Elmúlt és ez fáj nagyon,

ülök az ágyamon,

az időm rég lejárt,

az üresség rám talált...

Oldal: Pokol: Elmúlás
Üdvözöllek a Mennyország és a Pokol határán, az én Világomban! - © 2008 - 2025 - mennypokol.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat