VALLOMÁS II.
Szél ereje, orkán tüze
vadságát nem bánom.
Nincs már semmi, amitől
félnék e Világon.
Vihar tépi, eső rázza
tiszta szívem lángját.
Szép szerelmem hallgasd
meg lelkem sóhajtását.
Testem izzik, szemem perzsel,
mosolyog a vérem.
Érted suttog, Érted sikolt
minden szenvedélyem.
Kopjafámat faragja
a néma harag fátyla.
Üzenetét dúdolja
a halál muzsikája.
Kettőskereszt védi meg
a büszke sírhantomat.
Angyal visz ajkaidhoz
búcsúcsókjaimat.
Hozzád hajol könnyes szemmel,
üzenetem súgja.
Nem szakíthat elmúlásom,
Tőled távol soha…
Azt mesélik, élt egy fiú,
ki a halál szemébe nézve,
az felelte nincs hatalmasabb,
mint a Kedvesem szerető szíve…
Vihar tépi, eső rázza
halott szívem lángját.
Szálló lelkem messze viszi
Szerelmem pillantását.